A Gyergyószentmiklósi Szent István-templom vasárnapról vasárnapra, ünnepről ünnepre megtelik imádkozó emberekkel. A hívőket ezentúl nemcsak a belső hang, a lelkiismeretük szava, hanem a vasárnap felszentelt harangok is templomba szólítják.

"A harangok szorosan Isten népének életéhez kapcsolódnak"- mondta Keresztes Zoltán, a Szent István-templom plébánosa a vasárnapi ünnepi szentmisét megelőző harangszentelésen. A város alszegi részében ezentúl három harang kondul, a Szent István király egyházközség híveinek eseményeit is jelezve.

Hétfőn délben érkeztek meg a székelyudvarhelyi harangöntő mestertől azok a harangok, amelyek Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyedi templom frissen épített tornyába kerülnek. A három harang csütörtökig lesz közszemlén a templom előtti téren.

Bárki megérintheti, megcsodálhatja a harangokat. Hogy rossz szándékúak kárt ne tegyenek bennük, arra is felkészült a Szent István-plébánia, a helyi rendőrséget és polgárőrséget kérve, gyakrabban járőrözzenek a környéken, biztonsági kamerákkal lássák el a teret. A három harang ugyanis csütörtökig a templom bejáratánál lesz, ekkor kerülnek fel a toronyba, augusztus 24-én pedig megáldásukra is sor kerül.

„A hívők sokaságának egy volt a szíve-lelke" (ApCsel 4,32) – ezzel a mottóval várják a fiatalokat augusztus 12–16. között a Csíksomlyói Ifjúsági Találkozóra (CSIT) – tájékoztatta szerkesztőségünket Csúcs Mária szervező.

A több mint harmincéves múltra visszatekintő CSIT célja keresztény hitük erősítésében, elmélyítésében segíteni a már hívő fiatalokat, és az Istent keresőket is közösségbe hívni, bátorítani. Olyan programot állítottak össze, amely a 14–30 év közötti korosztályhoz tartozó erdélyi magyar fiatalok lelki épülését segíti, és tartalmas kikapcsolódást is nyújt.

„Mi kell történjen ebben a világban, hogy újra fontosnak tartsuk azt a szeretetet, amelyik létrehozott, családi fészket adott, felemelt?" – tette fel a kérdést Márton István plébános, a pricskei búcsú ünnepi szónoka.

Tíz évvel a kereszt felszentelését követően az akkori félezres ünneplőhöz képest csak kicsivel kevesebben, közel négyszázan érkeztek a szombati pricskei búcsúra. Terepjárókkal, traktorutánfutókon, lóháton vagy épp gyalogosan mentek a hívek a Gyergyói-havasok legmagasabb pontjára, az 1545 méter magasságú Pricskére.

„A világon az a legboldogabb fiatal, aki büszke lehet szüleire" – hangzott el Szent Anna és Joachim napján a Csobot-hegyi kápolnáknál tartott búcsús szentmisén.

Hála helye a hegytető. Évente többször zarándolkolnak ide a szentmiklósiak

A Kápolna utcából induló keresztút stációi mentén haladt a Csobot-hegy felé a keresztalja énekelve, imádkozva. Akárcsak őseink idejében, ma is búcsújárás van július 26-án a Szent Annáról elnevezett kápolnáknál. A római katolikus kápolna homlokzatáról leolvasható építésének dátuma, 1678. A nagy pestisjárványok után építette Gyergyószentmiklós – akkor még község – életben maradt 700 lakosa. Az idei zarándoklatra közel fele ennyien jöttek el, a gyalogutat felajánlva a város fiatalságáért, imádkozva, hogy itthon találjanak megélhetést, ne vegyék nyakukba a nagyvilágot.

Egy hónap múlva már harangszó fogja hívogatni szentmisére a gyergyószentmiklósi Szent István-templomba a híveket, addigra végleges formát nyer az épülő harangláb. Az építményre szerdán került fel a toronysisak, a harangokat vélhetően jövő héten teszik a helyükre.

Keresztes Zoltán plébános olyan tematikus tábort hirdetett meg óvodások, kisiskolások és 5–8. osztályosok részére, akik párhuzamosan, életkori sajátosságuknak megfelelően ugyanazon bibliai történetek erkölcsi üzenetét élhették át. Július 3–6. között gyermekzsivaj töltötte be a nemrégiben elkészült plébániát. Összesen 81 gyerek és 13 önkéntes (óvónő, tanító és tanár) részvételével került sor a táborra a plébánia éve mottójának („A hívek sokaságának egy volt a szíve-lelke" Csel 4,32) jegyében, amely evangelizációs jellegénél fogva – a gyerekeken keresztül – próbálta megszólítani és a plébániai életbe bekapcsolni a szülőket is.