A házszentelés szentelmény, amit az egyház a középkorban vezetett be, hogy Vízkereszt napján az emberi hajlékokat megszenteljék. E nap az Istenfia megtalálása, az Úr kijelentése ünnepe. Háromkirályok napjának is hívták – Gáspár, Menyhárt, Boldizsár –, amely az Egyház egyik ősi ünnepe. Magyarföldön az Árpád-házi királyaink koráig nyúlik vissza. A házszentelés, az áldások közé tartozik, és valami jót akar előidézni. A személy legmélyének a jó megtételére való ráhangolását kéri Istentől, mert ő a szívek és vesék ismerője. Az áldás valami olyan, amit a haldokló apa átadhat fiának, amit a kézfeltétel, a szó vagy valamely ajándék közvetít.

Az áldás szavai hatékonyak és visszavonhatatlanok. Akit, vagy amit megáldanak az is áldás forrásává lesz. Isten adhat áldást embernek, állatnak, földnek. Az Úr megbízása alapján a leviták adtak áldást a népre. Jézus is megáldotta a gyermekeket - áldást mondott az utolsó vacsorán -, majd a tanítványait mennybemenetele előtt. Őket arra oktatta, hogy azokra, akik őket átkozzák, áldást mondjanak.

A Gyulafehérvári Caritas Őszi képzéskínálatára hívja fel az érdeklődők figyelmét.

Szeptember

- Méhész szakképzés, Gyergyószentmiklós

- Tudatos Életmód, Gyergyószentmiklós

Október :

- Érlelt sajtkészítő képzés, Gyergyószentmiklós

- Háztáji hulladék komposztálása, Gyergyószentmiklós és Csíkszereda

November:

- Állattenyésztő szakképzés, Gyergyószentmiklós

Ne mondd a gyászolónak, hogy légy erős, azt se, hogy hagyd el, ne szomorkodj. Nem segítesz neki akkor sem, ha azt mondod, talál magának másikat. A gyász egy természetes folyamat, mindenki egyedi módon éli meg, receptet nem lehet rá felírni. Mégis van mód arra, hogy segíts a gyászolón – erről tartott előadást nemrég Gyergyószentmiklóson Darvas Piroska segítőnővér.

Lehet-e élni veszteséggel, mit kezdjünk a gyászunkkal, hogyan viszonyuljunk a gyászolókhoz? – ennek kapcsán osztjuk meg a Csíkszentdomokoson élő segítőnővér néhány gondolatát.

A Gyulafehérvári Caritas fogyatékkal élőket támogató szolgálata 2014. szeptember 19-20-án, nyolcadik éve szervezi meg Csíkszeredában az Együtt a fogyatékkal élőkért című konferenciáját a segítő szakmában dolgozó civil szervezetek munkatársai, szakemberek, szülők és fogyatékkal élők számára.

Az idei konferencia társszervezői a Romániai Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete, az Apáczai Csere János Pedagógusok Háza és a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége.

A 2014-es konferencia témájaként a fogyatékkal élők gyerekek oktatásának kérdését választottuk.

Nekik hova csengetnek be? - tesszük fel a kérdést. Van helye a fogyatékkal élő gyereknek az osztályközösségben? Milyen oktatási forma, módszer segíti leginkább fogyatékkal élő gyerekünk fejlődését? Mit tehetnek a szülők és mit tehetnek a pedagógusok, hogy befogadó közösségek vegyék körül azt a gyereket, aki „más", aki problémás, esetleg fogyatékkal élő, hogy megtaláljuk a legoptimálisabb iskolai környezetet gyerekeinknek, ahol ki tud nyílni, ahol nem a hiányosságait, a korlátait tapasztalja meg, hanem a benne rejlő lehetőségeket és adottságokat. Ilyen és hasonló kérdések hosszú sorára igyekszenek válaszokat adni a konferencia külföldi és belföldi előadói.

„Azért kell a krízis, hogy tudjon egymás mellé ülni Isten és ember, ember és ember" – mondta Czikó László plébános, sokak megdöbbenésére többször hálát adva azért, hogy neki több válságban is lehetett része. A Belső Iránytű pénteki rendezvényén szűkösnek bizonyult a Szent István-plébánia legnagyobb terme is, az érdeklődők a templomban hallgathatták a korábban szentmiklósi, most búzásbesenyői plébános előadását Krízis, veszély és esély címmel. A témáról hiteles forrásból hallhattunk: a teljes nyíltsággal megosztott személyes élmények adták az előadás különlegességét.

A Belső Iránytűt 2012-ben Czikó László hívta életre. Keresztes Zoltán, aki tőle a szervezés stafétáját átvette, a pénteki előadás után elmondta, már ezért az egyetlen előadásért is érdemes volt megszülessen az Iránytű.

Az előadással indított, vetítéssel folytatott, majd kérdezz-felekkel zárult rendezvényt töviről hegyire leírni reménytelen vállalkozás lenne, de néhány kapaszkodót idézünk a meghívott lelkipásztortól. Néhány gondolat, hogy tudja, hová léphet, merre nézzen az ember, ha jön a krízis, és legyen javaslat arra is, mit tehetnek azok, akik látják szerettükön: a lelke inge véres.

A Gyergyószentmiklósi Szent István-templom vasárnapról vasárnapra, ünnepről ünnepre megtelik imádkozó emberekkel. A hívőket ezentúl nemcsak a belső hang, a lelkiismeretük szava, hanem a vasárnap felszentelt harangok is templomba szólítják.

"A harangok szorosan Isten népének életéhez kapcsolódnak"- mondta Keresztes Zoltán, a Szent István-templom plébánosa a vasárnapi ünnepi szentmisét megelőző harangszentelésen. A város alszegi részében ezentúl három harang kondul, a Szent István király egyházközség híveinek eseményeit is jelezve.

Hétfőn délben érkeztek meg a székelyudvarhelyi harangöntő mestertől azok a harangok, amelyek Gyergyószentmiklóson a Bucsin negyedi templom frissen épített tornyába kerülnek. A három harang csütörtökig lesz közszemlén a templom előtti téren.

Bárki megérintheti, megcsodálhatja a harangokat. Hogy rossz szándékúak kárt ne tegyenek bennük, arra is felkészült a Szent István-plébánia, a helyi rendőrséget és polgárőrséget kérve, gyakrabban járőrözzenek a környéken, biztonsági kamerákkal lássák el a teret. A három harang ugyanis csütörtökig a templom bejáratánál lesz, ekkor kerülnek fel a toronyba, augusztus 24-én pedig megáldásukra is sor kerül.