A vitaversenyre 3 fős csapatokban és egyéni jelentkezőként is lehetett jelentkezni, összesen 21 részt vevő jelentkezett, amelyek között volt egyéni jelentkező, illetve több csapat is. A rendezvény több vita fordulóból állt, amelyeket november 12.-től egészen november 29.-ig szerveztek meg.
Ezalatt az időszak alatt a résztvevő csapatok egy úgynevezett Karl Popper féle vita kultúrát sajátíthattak el, ami nem az a fajta vita, ahol a hangosabb vagy az erősebb győz, hanem egy nagyon strukturált vitastílusról van szó, ahol pontosan meg van határozva, hogy ki mikor és mennyit beszélhet. Minden vitának volt egy tételmondata, amelyet az egyik csapatnak állítani kellett és a másik csapatnak pedig tagadnia. Minden csapatban voltak úgynevezett szerepkörök, amelyeket vita közben nem lehetett megváltoztatni és a vita folyamán úgy kellett érvelni, ahogyan azt az adott vitázó szerepköre megkövetelte.
A rendezvény során többször volt lehetőségük vitázni a résztvevő csapatoknak. A csapatok minden vita előtt 24 órával kapták meg a tételmondatokat és csupán 1 órával a vita előtt tudták meg, hogy az adott téma mellett vagy ellen kell érveljenek. Idén a csapatoktól megkérdeztük, hogy milyen témákban érdekeltek, miről vitáznának szívesen, illetve van-e konkrét tételmondat amiről vitáznának. Nagyon sok témát, illetve tételmondatot javasoltak a versenyzők, mint például: „A választási korhatár legyen 16 év.” „Az Oroszországgal szembeni szankciók hatásosak” „A környezetszennyező cégeket magasabb adóval kell terhelni.” „Az X-Faktor és ahhoz hasonló tehetségkutatók nem az igazi tehetségeket segítik.” „Minden gyermek érdemel szülőt, de nem minden szülő érdemli meg a gyermekét.” „A nevelésben megengedhető a testi fenyítés.” „Az iskolákban a papírt helyettesíteni kellene digitális eszközökkel.” „Az internet káros a kisgyermekekre.” stb. A csapatok találkoztak azzal a helyzettel, hogy nem teljesen tudtak egyetérteni az adott tételmondat állításával vagy tagadásával, sokszor a saját értékrendjüknek, gondolkodásmódjuknak ellentmondva kellett meggyőzzék a 3 tagú zsűrit arról, hogy márpedig nekik van igazuk. A zsúri több szempontot figyelembe véve pontozta a vitázó csapatokat, mint például a logikai érvrendszerüket pontozták, a felkészültségüket, a szerepköreik betartását, valamint azt, hogy hogyan tudtak kérdezni, illetve a felmerülő kérdésekre válaszolni, amelyeket egymásnak tettek fel. Vitánkként egy csapat 100 pontot tudott gyűjteni, amely nem volt egyszerű, hiszen sokszor magát a tételmondatot elég nehéz volt állítani, vagy tagadni is, viszont a versenyzők állták a sarat és fantasztikusan vitáztak, érveltek, és bizonyítottak, nem csak a zsűriknek, hanem sokszor saját maguknak is.
A Gyergyói Perpatvar névre keresztelt vitaverseny III. helyezettje a NemMind1 csapata lett, II. helyen végzett a Remek Magyar Diákok Szövetsége (RMDSZ), valamint a legjobbnak bizonyuló csapat idén a (societas)disertorum volt, akiknek ezúton is gratulálunk és sok sikert kívánunk az országos döntőhöz. Mi úgy gondoljuk, hogy nem csak azok a csapatok nyertek, akik felállhattak a dobogó valamelyik fokára, hanem minden egyes jelentkező, minden egyes csapat, aki egyáltalán részt vett ezen a vetélkedőn, az nyert, hiszen sokat lehetett tanulni, fejlődni és nem mellesleg barátságokat kötni.
A Gyergyói Perpatvar, egy nagyon sikeres rendezvény, amely az eddigi tapasztalatok alapján évről évre gyarapodik, úgy résztvevők, mint a nézők szempontjából. A szervező csapat, illetve a résztvevők is egyaránt megfogalmazták, hogy szükség van Gyergyószéken egy ilyen jellegű rendezvényre, hiszen nagyon sokat tudnak fejlődni a résztvevők, nem csak a vitakészségeikben, hanem a nyilvános beszéd, a logikai gondolkodás, valamint a frappáns és gyors kérdések, illetve válaszok tekintetében is. Összességében egy hasznos és népszerű rendezvény volt, amelyet a Gyergyó Területi Ifjúsági Tanács szervezett.
Hálás köszönet a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas alapítványnak, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek valamint Magyarország Kormányának, akik a rendezvény anyagilag támogatták.
