Az Egri Roma Szakkollégium látogatásával egybekötve kerekasztal-beszélgetést szerveztünk, augusztus 21-én, a helyi szociális szervezetek számára a gyergyószentmiklósi romák gazdasági-szociális helyzetéről. A beszélgetésen a polgármesteri hivatal két szociális referense, Kozma Tünde (sérült személyek és családjaikért felelős referens) és Bordean Szidónia (romareferens), valamint Băeșu Katalin romákért felelős szociális-egészségügyi aszisztens vett részt, a moderátor Abrudbányai-Győri Tamás, az erőforrásközpont önkéntese volt. A hallgatóságban az egri vendégek mellett a Gyulafehérvári Caritas és az erőforrásközpont munkatársai vettek részt.
A beszélgetés elsősorban a város északi peremén elhelyezkedő, kb. 500 fős téglagyári cigánytelepet érintette, amely becslések szerint a gyergyószentmiklósi roma lakosság megközelítőleg felét teszi ki. A fő témák a romák oktatásának, egészségügyi állapotának és ellátásának helyzete voltak.
A beszélgetés során elhangzott, hogy a telepen élő roma közösség iskolázottsági szintje alacsony; a gyermekek az 1997 óta működő, 2005 óta a helyi Vaskertes Általános Iskolához tartozó, s a városból a telepre költöztetett, szegregált „roma iskolába” járnak. A meghívottak szerint az elmúlt években bevezetett, a családi pótlékot az iskolai jelenléthez és magaviselethez kötő rendszere az iskolai hiányzás statisztikáján javított, azonban a törvényt meglehetősen rugalmasan kezelve a családtámogatás megvonására elenyésző esetben kerül sor. A beszélgetőpartnerek megerősítették, hogy a hiányzások valamelyes javulása ellenére a szakiskolába vagy gimnáziumba való továbbtanulás máig nem valósul meg, s így a munkaerőpiacon történő integráció sem. Az óvodás ételjegyek bevezetése ugyancsak ösztönzően hatott a látogatottságra, bár a téglagyári közösség esetén az óvodai jelenlét elhanyagolható.
Az egészségügyi helyzet kapcsán Băeșu Katalin osztotta meg tapasztalatait, külön kitérve az oltásokra és a romák oltásokkal kapcsolatos attitűdjére. Az alkohol- és szerhasználattal kapcsolatosan elhangzott, hogy a telepen ilyen jellegű problémák nem voltak és nincsenek, ami a telepen az elmúlt években szolgálatot kezdő baptista gyülekezet tevékenységének is köszönhető.
Mindezek mellett a munkanélküliség és a közmunkaprogram is szóba került. A közmunkaprogramban való részvétel sok esetben nem nyújt vonzóbb alternatívát (és nagyobb anyagi hasznot), mint a hagyományos seprű és kosárkészítés, a gyűjtögetés, a mezőgazdasági idénymunka, vagy szemét gyűjtése, amelyekbe rendszerint a gyermek munkaerejét is bevonják. A részvételi arányt tovább rontja, hogy a férfiak már nem küldhetik feleségeiket maguk helyett dolgozni. A támogatási rendszerrel kapcsolatban elhangzott egyik javaslat szerint a szociális segély fejében végzett közmunkába beszámítanák a tanulást, hogy az érintetteket a felnőttképzésbe vonhassák be.
A beszélgetés során aktív tapasztalatcsere alakult ki a gyergyói és az egri résztvevők között. Az egri egyetemi hallgatók és oktatók sok kérdést tettek fel a gyergyói helyzetről és összehasonlításképp ismertették a magyarországi, egri szociálpolitikai gyakorlatot, programokat.
A szociális kerekasztal szeptemberben folytatódott, az őszi szakmai nap keretében a Szent István Római Katolikus Plébánia gyülekezetében megvalósult szociológiai kutatás részeredményeinek bemutatásával.
Az idei kerekasztal-beszélgetések főtámogatója a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Communitas Alapítvány.
forrás és további fényképek: http://eroforraskozpont.ro/szocialis-halo/szocialis-kerekasztal/138-kerekasztal-beszelgetes-a-gyergyoszentmiklosi-romak-gazdasagi-szocialis-helyzeterol.html
